...::EMO::...

Titkolom a wágyaimat elrelytem hogy szeretlek,
De rádgondolok mindig, mindenhol csak kereslek.
Te wagy az én nappalom a megnyugtató álmom,
Te wagy az én otthonom ha nincsen howa szállnom.
Rádbíznám az életem rádbíznám a wágyamat,
Hogy welem lebegj egyszer, adnék neked szárnyakat.
Nem bánthat most senki, nincsen aki megzawar,
Most én wagyok a lány ki egy werset elszawal.
 
 
Egy titok maradsz mindig mit soha el nem érhetek,
Wan már aki rád wigyáz ha jól tudom nem téwedek.
Nem kíwánok rosszat, csak tökéletes életet,
Gyönyörű szép perceket, boldogságos éweket.
 
 
Én maradok a túlparton, maradok az árnyékban,
Maradok az utolsó, ki elweszett egy játékban.
Büszkén állok mindent, akkor is ha fúj a szél,
Talán még wan remény, a sors gyakran túl kemény.
Itt wagy hozzám közel, mégis ojan táwol,
Az ablakodnál állok, bár eláztat a zápor.
Te nemtudod hogy ki wagyok, nemtudod hogy neked szól,
Hiába a kérdés, a wálasz mindent elnapol.


Egy titok maradsz mindig mit soha el nem érhetek,
Wan már aki rád wigyáz ha jól tudom nem téwedek.    
Nem kíwánok rosszat, csak tökéletes életet,
Gyönyörű szép perceket, boldogságos éweket.

Wolt már életemben csalódásom, wolt hogy összetört a szíwem,
Wolt meg megaláztak úgy, hogy sohasem kértem.
Wolt hogy megbántottak,s egyedül maradtam,
S wolt hogy éjszakákon át csak sírtam..
Érte éltem s őt egyedül soha nem hagytam,
Szerettem. De ő csak newetett rajtam.
Talán kiszeretek belőle, talán nem wáltozik semmi,
Talán egyszer én is megtanulok élni..

Állok egyedül s nézek ki az ablakon,
Szemem megcsillan a hawas tájakon.
Majd elmosolyodok s a múltra gondolok,
De nézd. Nem szomorkodok..
Eszembe jut a tawalyi nyár,
Minek mára nyoma sincs már..
Mien jó wolt newetni weled,
Mikor mondtad, de a lányokat szereted..
Egymásba szerettünk, tudtuk ahogyan illik,
De egyszer minden elmúlik.
Te sem írtál én sem neked,
Majd megszólalt egy hang.:tényleg szereted?
Én igen. De ő wajon engem?
Hisz ha nem el kell felednem!??
Mért nem szerethetem? Hisz ő úgysem tudja,
Talán egyszer majd eszébe jut a múltja..
Amikor welem szomorkodott, welem newetett,
S mondtuk egymásnak nem múlik a szeretet..
Azóta sok idő eltelt bewallom,
Mást szerettem kicsit nagyon.
Nem newettem úgy mint weled. Wele nem..
Majd egyszer ott is elmúlt a szerelem..
Szeretnék beléd szeretni ahogyan illik,
De ne.. ez a szerelem nem múlik.
Állnák egyedül, néznék ki az ablakon,
Szemem megcsillanna a hawas tájakon.
Szeretnék újra newetni weled,
Mikor mondod, te a lányokat szereted.
Kérlek. Ne hagyd hogy keresselek ,
Csak engedd hogy őszintén szeresselek..                                                                                                                                                                         

Wolt egy barátom aki azt mondta a szerelem gyönyörű,
S hogy nincsen abban semmi szörnyű.
Elhittem neki s igaznak láttam,
S már csak az igazira wártam..
Féltem ám hogy mi lesz belőle,
Hiszen nem láthattam mindent előre..
Megtaláltam majd hamar el is weszítettem,
S rájöttem mien nagyot is téwedtem..
Hisz a szerelem néha nem is olyan gyönyörű,
S wan abban sok dolog ami szürnyű..
Hisz szeretni walakit ki téged nem szeret,
A legborzasztóbb dolog mit képzelni el lehet..
S ha nekem walaki azt mondja boldog a szerelem,
Hát igen.. én azt többet el nem hiszem.       

 

•  A lány szerette, A fiú nem.
  A lány felnézett rá, A fiú nem.
  A lány szerelmet vallott, A fiú megalázta.
  A lány sírt végette, A fiú kinevette.
  A fiú csak akkor jött rá mit tett,
  Amikor a lány sírjára virágot tett.
  
   
  
  "Addig vagy boldog, míg van aki szeret,
  aki a bajban megfogja kezed,
  s, hogy milyen fontos is volt neked,
  csak akkor érzed ha nincs már weled!"
  
   
  
  „Mindennap megszűnik valami ,
  amiért az ember szomorkodik,
  de mindennap születik valami,
  amiért érdemes élni és küzdeni.”
  
   
  
  „Kicsi még a szív, vigyázz, hogy épen nőjön fel,
  Nem mindegy, hogy hány sebet kap, s melyiktől vérzik el...”
  
  
  "Ne verd át azt, aki téged nagyon szeret
  Ne tedd tönkre az életét, ha már a tied boldog nem lehet!"
  
  "Minden könnycsepp ő érte születik,
  S miután arcomon lefolyik
  Meghal! mint szívemben a remény,
  Mert ő soha nem lesz az enyém!"
  
  "Nem az az igazi fájdalom, mitől könnyes lesz a szem, hanem amit magunkban hordozunk, titokban, csendesen..."
  
  "Szerelmem hajnalán fényeket láttam
  Reményteli szívemmel magasba száltam
  De vissza estem a kemény földre
  Mert a szerelem nem tarthat örökre."
  
   
  
  "Felkelsz, és arcodra egy mosolyt festesz, ez is kell a mindennapos jelmezedhez, milyen szép vagy... Újra játszol, újra élsz, magányodról nem beszélsz, hangok híwnak, wisszatérsz, nem szeretsz és nem remélsz... Ugye nem félsz??".
  
   
  
  Ne lásson át a folyókon a kíváncsi tömeg. Mosoly lebegjen ajkadon, Ha vérzik is szíved.
  
   
  
  "Ha valaki elment, ne hívd többé vissza,
  A megsárgult emlék nem lesz többé tiszta.
  Ha valaki elment, és eltudott menni,
  Nehezen akarva, de el kell feledni."
   
  
  "Csalódni kell hogy boldogok lehessünk,
  Gyűlölni tudni hogy újból szeressünk.
  Kell tudni zokogni meg sírni,
  Valakit megunni aztán visszahívni.
  Csalódni százszor, csalódni ezerszer,
  Hogy boldogok lehessünk egyetlen egyszer!"
  
  
   
  
  "Kellett nekem, hogy rád akadjak,
  Kellett, hogy megkedveljelek,
  Hogy együgyű mindent bevalljak,
  S hogy büszkén ne hallgass te meg!
  Kellett nekem beléd szeretnem,
  Kellett nekem, hogy meggyötörj,
  Hogy bálványozzalak szívemben,
  S hogy te viszonzásul megölj."
  
   
  
  Osztrovszkij: Tudod, mi a bánat?
  
  Ülni egy csendes szobában,
  s várni valakire, aki nem jön többé.
  Elutazni onnan, ahol boldog voltál,
  s otthagyni szíved örökké.
  Szeretni valakit, aki nem szeret téged,
  könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.
  Kergetni egy álmot, soha el nem érni,
  csalódott szívvel, mindig csak remélni.
  Megalázva írni könyörgő levelet,
  sirdogálva várni, soha nem jön rá felelet.
  Szavakkal idézni, mik lelkedre hulltak,
  rózsákat őrizni, melyek megfakultak.
  Hideg búcsúzásnál, forró csókot kérni,
  mással látni őt, nem vissza fordulni.
  Kacagni boldogan, hazug lemondással,
  otthon leborulni, könnyes csalódással.
  Aztán átvergődni hosszú éjszakákat,
  imádkozni azért, hogy Ö meg ne
  tudja mi is az a bánat.

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat